Mindenkit szeretettel üdvözlök az oldalon.
Remélem, hogy az általam írt Twilight fanfic kellemes szórakozást nyújt minden hozzám hasonló fanatikus rajongónak.
Ne legyetek velem nagyon szigorúak, mert még nagyon kezdő vagyok!
Jó szórakozást!
Gabriella

Ui.: Természetesen minden jog Stephenie Meyert illeti! Továbbá az általam kitalált karakterek csak a képzelet szülöttei, ahogy az eredeti könyvtől eltérő események is, valós alapjuk nincs! Anyagi hasznom ebből nem származik!

2010. augusztus 25., szerda

32. fejezet

Mégis megszületett!!! Az esetleges hibákért elnézést, de nem volt időm átnézni, mert megyek melózni!

Puszi


Éreztem a tarkómon Edward pillantását, de továbbra sem tudtam rá nézni. Nem mintha a többiek töprengő arcát bámulni egyszerűbb lett volna. Nem kellett gondolatolvasó képesség, hogy tudjam, azon filóznak, vajon mi történt köztem és David között. Most nem akartam ezzel foglalkozni, egyébként is csak Edwardnak tartozok elszámolással. Sőt, neki sem, de az ő véleménye mindennél fontosabb a számomra, ezért amint alkalom adódik rá, bármennyire kellemetlen, tisztázom vele ezt az egészet.

- Hát, nem lettünk okosabbak - szólalt meg töprengve Carlisle.

Jacob továbbra is átölelve tartotta a reszkető Lisát. Elfigyeltem az óvó mozdulatot és azon törtem a fejem, hogy ha ennyit kockáztat David a lány miatt, akkor eddig miért nem sikerült a közelébe férkőznie?

A ház előtt egyre közelebb somfordáltak a farkasok. Az egyik, eddig ismeretlen fiú emberi alakban megállt a tornáctól tisztességes távolban és bekiabált.

- Alfa!

Jacob segélykérően rám nézett. Elindultunk a bejárati ajtó felé, miközben Alice Lisa mellé lépve leültette és a kezét fogva vele maradt.

Kikapcsoltam a riasztót és kiléptünk a tornácra. Természetesen Edward árnyékként követett, ahogy Jasper is.

A fiú dühösen fújtatva nézett ránk, de nem jött közelebb.

- Nem gondolod, hogy a falkát is be kellene avatnod? A véleményünk már nem is érdekel?

Az alfával szemben tanúsított szemtelen hang meglepett, így kíváncsian pillantottam Jake arcára, ami kivörösödött a haragtól.

- Egyáltalán, mit keresünk itt? Lisának La Pushban a helye, ott meg tudjuk védeni, ahogy eddig is! A többi nem a mi dolgunk! – köpte a szavakat.

Jacob indulatosan leugrott, kikerülve a lépcsőt és nagy terpeszben megállt a számon kérő előtt. Néhány farkas azonnal mozdult, hogy szükség esetén a két, egymást dühösen méregető társuk közé vethessék magukat.

- Megmondtam már, hogy ne bíráld a döntéseimet, Ray! – hangjában az elfojtott fenyegetés csendült ki, amitől néhányan vinnyogni kezdtek.

- Elfogult vagy! – feszegette tovább a húrt az indián fiú – Elvette az eszed a bevésődés…

Az ajtón Lisa rohant ki és Jake elé ugorva, felemelt hangon leteremtette a vitázókat.

- Elég legyen, ezt most hagyjátok abba! – kezét nyugtatólak Jacob mellkasára tette, aki reszketve meredt a másik srácra, majd Lisa is arra felé fordult - Raymond, nagyon jól tudod, miért vagyunk itt! Ők segíthetnek nekünk, mi pedig nekik.

A srác mérgesen intett felénk.

- Nekünk nincs szükségünk a segítségükre, sőt jóban sem kell lennünk!

Lisa lassan a Ray nevű fiú felé lépett.

- Talán nincs, de… ez fontos nekem - suttogta alig hallhatóan – Tudom, hogy nélkülük is meg tudnátok védeni, viszont közösen könnyebben boldogulhatunk – nézett körbe - Természetesen megértem, ha úgy gondoljátok, hogy nem szívesen vagytok itt és senkire sem fogok megharagudni, ha elmegy. Én azonban maradok.

A farkasok közt mozgolódás támadt, nem örültek ennek a bejelentésnek. Az egyik legnagyobb, homok színű Lisához kocogott és orrát a lányhoz dörzsölte. Tudtam, hogy Seth az. A törékenynek tűnő kezek magától értetődően simogatták végig az állat bundáját, majd egy másik felé is kinyújtotta a karját, aki a lábai elé heveredve várta a cirógatást. Annyira természetesen mozgott köztük, hogy mi csak csodálkozva néztük őket.

Ray megadóan szusszantva fonta karba a kezeit és a földet kezdte fixírozni. Lisa, miután minden farkast megszeretgetett, felé fordult.

- Kérlek, Ray, ők nem olyanok, mint az erre tévedő nomádok. Ha adnál egy esélyt, hogy…

- Oké, nem kell ragozni, a falka már döntött – vont vállat továbbra is morcosan a fiú, anélkül, hogy ránézett volna Lisára. Látszott, hogy változatlanul ellenzi az együttműködést, de beletörődik a többség akaratába.

- Köszönöm Nektek, hogy így határoztatok – szólt lenyugodva Jacob – Megértem, mit éreztek, hiszen pár nappal ezelőttig én is így voltam ezzel – mosolyodott el és az ajtóban álló Emily felé nézett.

Megkönnyebbülten sóhajtottam fel. Örültem, hogy a falka mellénk állt, már csak Lisa és Jake miatt is. Nehéz dolog választani a családod és aközött, ahová a szíved húz.

- Ideje kitalálnunk valamit – mondta Jasper befelé menet.

Jacob utasította a falkát, hogy tovább járőrözzenek. Két csapatra váltak szét, az egyik tágabb körben, a másik közvetlenül a ház körül cirkált.

- Talán Ray is szívesen velünk tartana – jegyezte meg Edward a fiúra nézve, aki döbbenten bámult rá, majd bólintva megindult az alfája után. A házba belépve undorodva nézett körbe és közvetlenül az ajtónál lecövekelt.

Újra bekapcsoltuk a riasztót és visszatértünk az előbbi helyünkre, amitől ismét nyomasztó érzés fogott el. Óvatosan Edwardra sandítottam, aki elkapta a pillantásomat, majd átkarolta a derekam. Megnyugodva dőltem a biztos támasznak és egy másodpercre lehunytam a szemem.

- Nos, Bella, van ötleted? – tette fel a kérdést Carlisle.

Mindenki várakozóan figyelt, még Ray is.

- Nem tudom, egy azonban biztos: David soha sem adja fel, amit a fejébe vesz. A kihívások csak még elszántabbá teszik – morcosan gondoltam azokra az időkre, amikor igyekeztem megszabadulni tőle. A tulajdonának tekintett és úgy is kezelt.

- Azt mondtad, egyszer már sikerült elkapni – szólalt meg halkan Esme.

- Igen, de akkor is nagy szerencsénk volt.

- Talán kérhetnénk támogatást azoktól, akik akkor is segítettek Neked – töprengett Jasper.

- Ez már nekem is eszembe jutott, de nem lenne célszerű, ha tudomást szereznének Lisa és Adam létezéséről – világítottam rá a problémára.

- Mert? – kérdezte Ray.

- Mert sokan nem néznék jó szemmel, hogy ők félig emberek – magyaráztam.

Megvetően csóválta a fejét, de nem adott hangot a véleményének, ami valószínűleg elég elmarasztaló lehetett a fajtánkra nézve.

- Először azt kellene kiderítenünk, hogy milyen szándék hajtja, mert abban sajnos biztos vagyok, hogy nem az apai szeretet – néztem bocsánatkérően Lisára, akit most Esme ölelt át vigasztalóan.

- Akkor mégis mihez kezdjünk? – nézett körbe Alice.

Jasper elmerülve gondolkodott és felvázolta a lehetőségeket.

- Fölösleges és esztelen vállalkozás lenne egy egyszerű hajtóvadászatot rendezni, mivel ő van előnyben. Még ha a társait elkapnánk is, őt valószínűleg így lehetetlen.

- Igen, de akkor csak ülünk és várunk? – értetlenkedett Rose.

Valami motoszkált a fejemben, de sehogy sem akart beugrani. Mindaddig, míg véletlenül Ray undorodó arcára nem tévedt a pillantásom. Elgondolkodva intettem Edwardnak, hogy maradjon és közelebb sétáltam az indián fiúhoz. Először meglepetten bámult rám, majd az orrát felhúzva hátrébb lépett egyet.

- Hát persze! – csaptam a homlokomra – Már értem!

A család felé fordulva, mosolyogva böktem Ray felé.

- Azért nem jutott Lisa közelébe, mert bár láthatatlan, a farkasok orrát nem tudta megtéveszteni. A szaglásuk olyan, mint valami radar, ami a vámpírokra van kifejlesztve, rögtön jelzi a veszélyt!

Jasper kíváncsian figyelte a tőlem elhúzódó Rayt.

- Igen, ez magyarázat, miért nem csapott még le Lisára – helyeselt - A farkasok túl jól végezték a dolgukat és nem volt lehetősége.

Jacob büszkén húzta ki magát az akaratlan dicséretre, még Ray is elmosolyodott.

- Ezek szerint kiváló szövetségesekre tettünk szert – mosolygott Carlisle. Még mondott valamit, mire többen kezdtek beszélni, de az én agyam már ismét máshol járt.

Nem figyeltem az eszmecserére, hanem felidéztem a Daviddel töltött időket. Soha sem volt türelmes és mindig a könnyebb utat választotta, de ha veszélyt érzett, bármire képes volt. Mellette én is sokat tanultam a túlélésről, amit most felhasználhatok ellene.

Tudtam, ha feldühítem, hibát fog elkövetni. Márpedig rám eléggé pipa, a bosszú lehetősége elhomályosítja a józan ítélőképességét.

- Csapdába kell csalni – hallottam meg Edward hangját.

- Igen – éreztem, hogy szám gonosz mosolyra húzódik – És a csapdához csali kell!

13 megjegyzés:

Zabie98 írta...

Szia! Nagyon jó lett ez a fejezet!!! Vajon ki lesz a csali?!*gondolkozó fejet vág* Kíváncsian várom a kövit!! Üdv : Zabie98

Zabie98 írta...

Első komíííííííí!!:D * büszkefej*

Gigi írta...

Szia Gabica!
Jól megvárattál bennünket de végre itt van a sokat sejtető folytatás!
Jó lett,egyre izgalamasabb a történet és én ezt nagyon szeretem!
Puszi

Búg írta...

Cijja!
Nekem is nagyon tetszett ez a fejezet. :) Na vajon ki is lesz a csali? Csak nem ...? :) Van rá tippem, hogy ki lehet majd az. :)
Viszont lenne egy olyan kérdésem, hogy majd megírod hogy mi is volt Bella és David közt? Jó lenne tudni, engem pl nagyon érdekelne, sőt... :D

Búg írta...

Vagy éppenséggel Lisa története, hogy hogyis került La Push-ba, hogy fogadták Őt az indiánok, vagy ahogy növögetett... Ha esetleg lesz egy kis plusz időd (:) és kedved, akkor lehetne ezekről szó? *hatalmas bociszemekkel néz* :)

demon írta...

szia gratulálok ez hiper jó
puszi

Erzsi írta...

Szia,nagyon tetszett.Örülök,hogy a falka mellettük áll.Kiváncsi vagyok mi volt Bella és David közt.Alig várom a kövit.

Gabriella írta...

Sziasztok!

Zabie98: Nos, a csali kiléte nem más, mint... A folytatásból kiderül! :) Ezúttal nem kell ilyen sokat várnotok!

Gigi: Tudom, tudom! Lusta dög voltam! Megpróbálom bepörgetni az eseményeket, a te szád íze szerint! ;)
Puszi

Búg: :))))))))))))))
A te lelkesedésnek hála "passzíroztam" fel tegnap a fejezetet! David és Bella kapcsolatának részletei ki fognak derülni!
Lisa története? Hát, vele a jövőben egyébként is vannak terveim, ezért majd ez is terítékre kerül! :)))

demon: KÖSZÖNÖM! :)

Erzsi : Hát a falka Lisa és az alfa érdekeit tartja szem előtt, de ez egy nagyon jó kezdet. Persze vannak lázadók... :)

Puszi Nektek!!!

Liz írta...

Szia Gabriella!
Hűhaaa, ez nagyon izgi volt! Szerencsére ez a Raymond is felfogta, hogy miért fontos együttműködni Cullenékkel. A farkasok pedig érzik David szagát... ez klassz! Így könnyebb lesz elkapni.
Nagyon várom a folytatást! Kíváncsi vagyok, miféle csapdába akarják Davidet csalni, ámbár van egy-két ötletem. :)
Csak így tovább, drága Gabriellám!
Puszi, Liz

Búg írta...

Juj, köszi! :) Imádok olvasni és írni is szeretek, de csak úgy magamnak szoktam néha levésni valamit. Inkább fejben végiggondolom hogy én ezt, meg azt hogy csináltam volna, meg hasonlók. :)
És a Te írásaid magával ragadják az embert, legalábbis engem biztos. Tetszik a történet és imádom benne ezeket a váratlan fordulatokat. Nem hagy nyugodni, hogy most ugyan mit találsz ki? Mi lesz a következő lépés, ... stb. :)
Ez a kérdéseimből is látszik szerintem, engem pl nagyon érdekelnek a kicsi - másnak nem lényeges - részletek. :)

Búg írta...

Ismét egy újabb kérdés (bocsi ^^): megtudhatjuk, hogy kb. mekkora is a falka?
(Remélem nem téped még a hajad tőlem XD)

Gabriella írta...

Liz: KÖSZÖNÖM!
Ray nem egyszerű eset... Azt hiszem Paulhoz hasonlít, szerintem az Ő leszármazottja! :)

Búg: A falka kb. 10 fős, de mindet még én sem láttam! :)))))))))))))))))))))))))))))))

Truska írta...

Szia:)

Na itt van egy lázadó farkas is.:) Rosalie-val jó kis csapat lehetnének.:D Én azt nem értem, hogy a vámpíroknak esetedben nem olyan jó a szaglásuk? jééé:D Mmmint kitűnő érzékszervekkel és reflexekkel rendelkeznek, nem csak erővel, nem?D nem akarok kötözködni, csak kérdés volt.:D ÉS mivel te vagy az író az ilyen apróságokat kedvedre változtathatod.:)

csali... gondolom olyan csalira gondolt Bella, ami Edwardnak nem fog tetszeni.:D:D

puszi,
Truska