Mindenkit szeretettel üdvözlök az oldalon.
Remélem, hogy az általam írt Twilight fanfic kellemes szórakozást nyújt minden hozzám hasonló fanatikus rajongónak.
Ne legyetek velem nagyon szigorúak, mert még nagyon kezdő vagyok!
Jó szórakozást!
Gabriella

Ui.: Természetesen minden jog Stephenie Meyert illeti! Továbbá az általam kitalált karakterek csak a képzelet szülöttei, ahogy az eredeti könyvtől eltérő események is, valós alapjuk nincs! Anyagi hasznom ebből nem származik!

2010. július 17., szombat

24. fejezet

Hali!


Remélem, kicsit több hozzászólást kapok, mint az előzőhöz, mert így kicsit alábbhagyott a lelkesedésem... Márpedig anélkül nem megy az írás! :(

Persze az állandó komizóknak nagyon köszönöm, hogy értékelik a történetet, puszi nekik! :)))



Beszélgetésünket Alice hangja szakította félbe, aki a teraszról kiáltotta oda, hogy két perc múlva indulunk vásárolni.

Emily felkacagott elkínzott arcom láttán.

- Csak ne nevess, hamarosan te is megtapasztalod, milyen Alice, mikor kitör rajta a vásárlási láz.

- Oh, én imádok vásárolni, ez nem lehet gond.

Lemondóan sóhajtottam.

- A csendes nézelődést és próbálgatást én is szeretem, de mikor valaki maratonit rendez közben…

Tudtam, hogy barátnőm is hall minket, mivel csípőre tett kézzel várt a hátsó bejáratnál.

- Ne nyavalyogj már, tudod, hogy jól fogjuk érezni magunkat- ragadta meg a kezem és húzni kezdett maga után. A nappalin áthaladva csak arra volt alkalmam, hogy intsek a rajtunk nevető Edwardnak.

- Rose nem jön? –kérdeztem masírozás közben Alicetől.

- De, ha nem zavarok- jött a válasz az autó mellől, ahol a szőke lány már készen várt ránk.

- Viccelsz? Te vagy a mentsváram- megkönnyebbült hangomtól széles mosoly terült szét az arcán- Ketten talán kordában tudjuk tartani ezt az erőszakos nőszemélyt.

Alice még egy utolsó gyilkos pillantást vetett rám, de nem tudta titkolni, hogy valójában mennyire boldog.

Seattleben

Mindent összevetve nagyon is jól éreztük magunkat. Sokat nevettünk és rengeteget vásároltunk. Rengeteg holmit vettünk Adamnak, de gondoltunk Emilyre és a fiúkra is.

Már sötétedett, mikor elindultunk Seattleből hazafelé. Mobilon többször beszéltem Edwarddal, hogy nehogy aggódjon miattam. Otthon már a teraszon állva várt ránk, Jasperrel és Emmettel együtt. Megkönnyebbült arccal ölelt magához.

- Hiányoztál.

Felnevettem.

- Ajánlom is- kacéran egy csókot nyomtam a szájára és elkezdtem a kezébe pakolni a sok szatyrot. Mikor eltűnt a házban, Jasper odasúgta nekem.

- Könyörgöm, legközelebb vidd magaddal, mert megőrjített az aggodalmával.

Elnevettem magam és éppen válaszolni akartam, mikor megszólalt a zsebemben a telefon. A kijelzőre pillantva lassan emeltem a fülemhez a mobilt.

- Jacob- szóltam bele kimért hangon. Mindenki kíváncsian figyelt, köztük a visszaérkező Edward is.

Rövid hallgatás után tétovázva üdvözölt.

- Szia, Bella- hangjában érezhető zavartsággal köszönt, majd ismét csend lett. A háttérből egy fojtott női hangot lehetett hallani, ahogy sürgetően azt mondja: „Mi lesz már?”

Erre Jacob morogva feltette a kérdést.

- Találkozhatnánk?

- Miért?- tudakoltam flegmán, de izgatott remegés futott végig rajtam.

- Meg kellene beszélnünk néhány dolgot.

Nem tudtam, hogy tényleg sajnálkozás volt-e a hangjában, vagy csak ezt akartam hinni, de rövid habozás után beleegyeztem.

- Hol?

- Holnap reggel, a határ északi részénél- fújta ki a levegőt.

- Ott leszünk- azzal kinyomtam a telefont.

Szembefordulva a többiekkel megkérdeztem.

- Alice. Jasper. Eljönnétek?

Úgy gondoltam, Jacobnak nem árt tisztában lenni azzal, hogy a viselkedése sértő volt számomra, és ha ő veszélyes vámpírként kezel, nincs okom megbízni benne.

Bólintottak, ezért kivettem a táskám a kocsiból és elindultam befelé.

- Örülök, hogy őket is viszed- jegyezte meg Edward.

Rásandítva megfogtam a kezét.

- Természetesen te is velem jössz.

Megtorpant mellettem.

- Biztos, hogy ezt szeretnéd?

- Persze. Hiszen hozzám tartozol.

Láthatóan ez az egyszerű mondat olyan boldoggá tette, hogy attól kezdve fülig érő szájjal közlekedett.

Ettől én is felvidultam, bár enyhe gyomorgörccsel gondoltam a holnapi találkozóra. Kíváncsi voltam, mit szeretne Jacob. Nem reméltem, hogy bocsánatot kérni, de talán megbánta a viselkedését.

Másnap reggel elindultunk négyesben a megbeszélt hely felé. Ujjaim szorosan rákulcsolódtak az Edwardéra és odaérve sem engedtem el a kezét. Nem kellett várakoznunk, a bozótból Jacob lépett elő, de tudtuk, hogy ő sincs egyedül, hiszen kivehető volt a többiek szívdobogása.

Jake összeszűkült szemekkel pillantott Edwardra, majd morogva köszöntött.

- Hello. Örülök, hogy eljöttél- alig láthatóan biccentett Alice felé, aki mosolyogva fogadta.

- Kíváncsivá tettél- dobtam vissza a labdát.

Egy percig a földet bámulta, majd a szemembe nézve halkan megjegyezte.

- Sajnálom, ha megbántottalak, ez nem állt szándékomban- habozott- Igazából nem tudom, hogyan viszonyuljak hozzád. Megváltoztál…

Zavarban volt, ezért úgy gondoltam, megkönnyítem a dolgát.

- Igen, így van. Vámpír lettem- mondtam felemelt fejjel - de emellett Bella Swan maradtam. Nem váltam szörnyeteggé, bár nem tudom, számodra van-e különbség. Tisztába vagyok vele, hogy megváltoztam, mégis úgy gondolom, egy régi baráttól elvárhatok némi bizalmat.

Elkerekedett szemekkel bámult, majd apró mosoly jelent meg a szája szélén.

- Igazad van, kérlek, bocsáss meg- tétován vállat vont- talán elölről kezdhetnénk.

- Rendben.

Zavartan hátranézett, majd gondolkodva beszélni kezdett.

- Igazából volt más oka is, hogy találkozni akartam veled. Beszéltem neked Lisáról…- tétován állt egyik lábáról a másikra- szóval, meg szeretne ismerni benneteket.

Ezen meglepődtem. Nem hittem, hogy a falka hirtelen, annyira megbízik bennünk, hogy összehoz a lánnyal. Láttam, hogy Jasper is gyanakodva rám pillant, majd mindketten Edwardra néztünk.

- A lány kíváncsi a fajtársaira- jegyezte meg ő közömbösen.

Jacob morgolódott, nem tetszett neki a gondolatolvasás.

A mosolyom őszinte volt, mikor válaszoltam.

- Mi is örömmel megismernénk.

A bozótból már hallottuk is a közeledő léptek zaját és néhány perc múlva két farkas kíséretében kilépett egy alacsony, tinédzsernek látszó lány. Kecsesen mozogva Jacob mellé sétált, szemét kíváncsian végighordozta négyünkön. Szép arcán izgatottság tükröződött.

- Lisa Black vagyok- közölte bársonyos hangon.

- Én Bella vagyok- intettem felé- ő Edward, Alice és Jasper.

Egy pillanatra Jacobra nézett. A mellette magasodó indián gyengéd szeretettel figyelte. A hátuk mögött a két farkas ugrásra készen várakozott.

- Biztos furcsálljátok, de én még soha nem találkoztam vámpírokkal- folytatta ránk nézve - Amikor régen Jake mesélt rólad, reméltem, hogy megismerhetlek.

- Régen?- kérdeztem csodálkozva Jacobra sandítva.

- Igen, Bella Swan történetét mindenki ismeri a törzsben- bólintott, nem törődve Jacob morgolódásával- A lányét, aki beleszeretett egy vámpírba és ezért az életével fizetett. Nagyon romantikus és most már még jobban megértelek- nézett elismerően Edwardra, aki zavartan elmosolyodott, a farkasok pedig hangosan morogtak.

- Nos, nem egészen Happy Endes a story- jegyezte meg szárazon Jacob.

- De, most már az - szóltam rá rendreutasítóan.

A szemem villanásából láthatta, hogy nem kéne a témát feszegetni, így témát váltott.

- A múltkor azt mondtad, van a köztetek egy félvér.

- Igen, Adam. Ő még csak pár hetes.

Lisa fellelkesült.

- Talán őt is megismerhetném? A farkasok azt mondták, soha nem hallottak hozzám hasonlóról és most kiderül, hogy mindjárt ketten is vagyunk.

- Nos, ezt meg kell beszélnünk az édesanyjával, hiszen az ő joga dönteni.

Jacob kapott az alkalmon.

- Igen, erről is akartam beszélni veletek. Mi még nem ismerjük az új… - elharapta a mondatot, mielőtt a jelenlévő többségre sértő szó csúszott volna ki a száján- családtagokat. A szerződés védi őket, de hogy ne történjen baleset, ismernünk kellene az illatukat.

- Rendben, a következő alkalommal elhozzuk őket.

Lisa boldogan mosolygott.

- Ezek szerint találkozhatunk máskor is?- kérdezte reménykedve rám, majd Jacobra pillantva.

- Részünkről nincs akadálya és szerintem a többiek is szívesen megismernének.

Most könyörgően Jacobra pillantott, aki egy ideig gondolkodott, majd beletörődően sóhajtva átölelte a lány vállát.

- Oké, akkor mit szólnátok, ha alkonyatkor mindannyian visszajönnénk?

- Rendben. –egyeztem bele, majd bizalmunk jeléül lassan hátat fordítva elindultunk.

- Sziasztok!- kiabált utánunk lelkesen Lisa.

A fák közé érve futásnak eredtünk, és én azon gondolkodtam, mit fog mindehhez szólni Emily?

9 megjegyzés:

Yoopi írta...

Szuper lett a fejezet!!!! Ha mindenki jön, akkor Emily bevésődik Jake-be????!!!! Ugye? *könyörgő szemek*
Lisa jelleme nagyon tetszik! Remélem minden megoldódik!
Siess a folytival!

Puszi: Yoopi

Liz írta...

Szia!
Először is, kedves Jacobtól, hogy összeszedte magát és bocsánatot kért Bellától, bár szerintem ebben Lisa keze is benne van, aki mellesleg egész szimpatikus nekem. :) Szerintem Alice kedvelni fogja. :D Már alig várom, hogy Jake és Emily találkozzanak! *-* És kíváncsi vagyok arra is, hogyan fog viselkedni Emily, amikor Bella bejelenti, hogy találkoznia kell Jacobbal.
Nagyon klassz lett ez a fejezet is, csakúgy, mint a többi! Várom a folytatást és remélem, kapsz jó sok komit! :)
Puszi,Liz

Gigi írta...

Szia Gabica!
Nagyon szupi ez is ,imádom ezt is!
Jake és Emily remélhetőleg egy pár lesznek, de a kis Adam-aki mellékesen gyönyörű a feltett képből ítélve-és Lisa milyen kapcsolatba kerülnek majd egymással?
Alig várom a folytatást!
Puszi

Erzsébet írta...

Szia,nagyon tetszett.Jaj,remélem Jacob bevésődik Emilybe.remélemhamar jön a folytatás.

Névtelen írta...

Szia nagyon jó lett ,úgy látom többen is arra tippelnek hogy Jacob és Lisa össze jönnek na akkor leszek kíváncsi hogy többiek miként fogadják itt a farkasokra gondolok .Üdv mindenkinek Böbe

Névtelen írta...

Szia!
Nagyon tetszett. Kíváncsian várom a következő fejezetet.
Szia

Gabriella írta...

Üdv mindenkinek!

Yoopi: Köszi, édi vagy! Bevésődés? Hááát... ;)

Liz: Köszönöm. Én is azt hiszem, hogy Lisát mindenki kedvelni fogja...Nos, még nem tudom, mi fog történni, ha találkoznak! :)

Gigi: Még nem tudom, milyen kapcsolatok alakulnak ki, majd kiderül! Ti sem szeretnétek, ha lelőném a poént! :)

Erzsébet: Köszi, ígérem, senki sem marad pár nélkül a végére... :)

Böbe: Jacob és Lisa? Emilyre gondoltál, nem? Bár ez is egy lehetőség...

Névtelen komizóm: Köszike!

PUSZI!!!

Névtelen írta...

Szia nagyon tetszet ez a fejezet is már nagyon kiváncsi vagyok a következöre :)

Truska írta...

Szia:)

Lisa három éves, és már felnőtt nő? Wow...:D:D:D:D NA Emily reakciójára kíváncsi leszek.:D:D:D Jacobnak egy icike picike pirospont, hogy bocsánatot kért. :):):) Alice és a vásárlás:D:D Rosalie milyen kis kedves.:D:D Tök jó.:D

puszi,
Truska